1992-ben költöztünk Pécsrõl Kozármislenybe és az általános iskolát is itt kezdtem el. Szüleim nagy zenerajongók voltak és gondolták, beíratnak zenetanárhoz. Ez így is történt. 1994-ben kezdtem el zongorán tanulni, majd megalakult a helyi zeneiskola 1996-ban, ahol már nem csak zongorát tanultam, hanem beiratkoztam ütõ tanszakra is (szüleim tiltása ellenére).

Eközben apám és anyai nagybátyám elárasztott a legkülönfélébb zenékkel. Apám odavolt a 60-as, 70-es 80-as évek rockzenéiért (The Beatles, Jethro Tull, Pink Floyd, Doors és még sorolhatnám napestig). Nagybátyám pedig küldte a keményebb dolgokat (Metallica, ACDC). Szóval 98-ban már eléggé elkallódtam az utolsó zongoravizsgámon eljátszottam a Beatles-tõl az 'egy nehéz nap éjszakája'-t és befejeztem zongorista pályafutásom. Az ütõ tanszakot viszont folytattam, dobtanárom a mai napig Góth Tamás. 2 évig csak pergõn tanultam játszani aztán az egyik nyáron elmentem a zenesuli nyári táborába, ahol sajnos a lányok nem dugdosták a puncijukba a furulyát, viszont a dobtanárom megmutatta az elsõ alapritmust dobszerkón.

Ezek után nem volt megállás. Az általános iskolás ballagásomra kaptam egy gyönyörû szép fehér New Sound dobszerkót. A középsuliban már kerestem a rocker arcokat, és mivel a hülyébbnél hülyébb ünnepségeken nekem kellett dobolni egy-két srác kérdezte, hogy van e kedvem dobolni náluk. Ezek az együttesek ennyiben is maradtak.

2001 nyarán hallottam elõször az Aljas Kúszóbabról. Mike a szomszédomban lakik, és így rendszeresen hallgattam a zajokat. Egyszer átmentem és végighallgattam a próbát. Akkor kezdtem kicsit alábbhagyni a metálõrülettel, nagyon bejött ez a kaliforniai punk zene. Egyik nap aztán szólt Íjász, hogy nincs dobos és, hogy szeretnének próbálni, ezért menjek át dobolni.

Az év télen a suliból hazafele jövet csörgött a telefonom. Mike volt az, kérdezte van e kedvem náluk zenélni. Én persze egybõl igent mondtam és azóta is itt vagyok.