ŰŰA BÖRTÖN ABLAKÁBA

A börtön ablakába soha nem süt be a nap
az évek tovaszállnak mint egy múló pillanat
ragyogón süt a nap és szikrázik a fény
csak a szívem szomorú ha rád gondolok én

délibáb a bábszínházban
Hortobágyon aranyláz van
fekszem az ágyon a viccosztályon
hagyom hogy az orvos megvizsgáljon

délibáb nem vagyok báb
kikötött a délutános stáb
ideges voltam megnyugtattak
másnap délig oltogattak

ülök a járdán
szakad a fekete hó
olyan az este
hogy nincs rá baby
semmilyen szó
süvít az ólom
homlokom felé
zsetonom a nullán
repülőjegyre
kevés a lé
vár rám a sitt
kék fény vakít
szirénaszóra
indul a móka
egy patkány
kutyát vadít
nyílik a szám
vadásznak rám

ülök a járdán
korog az üres gyomor
célba köpni
tanít a nyomor
és eltesz láb alól
órámat nézem
üvege eltörött
fügét mutatva
játszom a hülyét
a hülyék között

ülök a járdán
a csomagom ezer kiló
fogammal rágom
a kupakot a sörről
múlik a vakáció
csőrét növeszti
prédára vár
süvít az ólom
károg a dróton
valami gonosz madár

ülök a járdán
nyeli a vizet a fű
fekete tábla
lóg a lámpán
AZ ÉLET NÉGY BETŰ
süvít az ólom
homlokom felé
zsetonom a nullán
repülőjegyre
kevés a lé

eljött a hajnal
elébe mentem
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
eljött a hajnal elébe mentem
és rám talált a megszálló

ha partizán vagy vigyél el innen
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
ha partizán vagy vigyél el innen
mert ma érzem meghalok

ha meghalok majd
mint annyi társam
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
ha meghalok majd mint annyi társam
légy te az ki eltemet

a hegyvidéken temess el engem
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
a hegyvidéken temess el engem
legyen virág a síromon

az arra járó ha megtalálja
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
az arra járó ha megtalálja
mondja azt hogy szép virág

az ő virága a partizáné
Bella csao Bella csao Bella csao csao csao
az ő virága a partizáné
ki a szabadságért halt meg

elmúlik majd holnap a fájdalom
lelépek innen a nyomoromat rád hagyom
lehet álom volt csak a sok-sok boldog év
mielőtt eltűnök a titkot megsúgom még
még bevadulok néha de kikészülök, kikészülök hamar

régóta tudom te nem lehetsz a csillagom
ez csak átmeneti béke átmeneti rémuralom
valahol atomfegyverrel játszik egy újszülött
mielőtt lelépek innen te leszel az üldözött

törött tükörben látom az arcomat
ha lelohad a kedvem folytasd a harcomat
még bevadulok néha de kikészülök hamar
már nem akarok semmit csak érted szól a dal

valaki falhoz állít holnap vagy holnapután
aminek örültünk tegnap csak álom volt talán
vár egy sötét szoba a sátán birodalma
hiába minden rajtam nincs hatalma

rám tört a nyár
orrom hegyéről víz csöpög
dörög az ég
gépedre várok
kinézek néha az ablakon
valami ég
vadít a hőség
cipőmre rákötött a sár
szomorú a bál
jöhetnél végre kalandra fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél végre
mutasd magad
horogra holnap más akad
jöhetnél órámat lesem
szerezz egy jó napot nekem

ki térített el miféle terrorista
mondd hol van a gond?
testőröd lennék
bolond idő jön kedvesem
közeleg a front
lerágott csonton
pogózik néhány furcsa légy
hajnali négy
jöhetnél végre kalandra fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél órámat lesem
szerezz egy jó napot nekem

vadít a hőség
padlómon zöld üveg pörög
dörög az ég
sok volt a whisky
eshetne végre már a jég

jöhetnél végre kalandra fel
helyedre holnap más hever
jöhetnél végre kalandra fel
felejtsünk minden rosszat el

tiéd az utca enyém a tér
a szabadság aranyat ér
vagont rakok egy fogorvossal
aki ujjat húzott a sorssal

figyelj doki lepattantál
a zárt osztályról is megdurrantál
mindig lesz helyed nálam
úgyse tart el minket az állam

a mérnök úr is jelentkezett
mostanában nem mosott kezet
kenyér nincs de cirkusz az van
sokan vagyunk a cirkuszban

mosolyodban a tegnapi este
úgy érezted idegen a teste
leültünk a lengyelekhez
a tevere-parti kis tüzekhez

kellemes túra a parton túlra
dupla nulla mindenki hulla
zéró-zéró heverj a porba
hanyatt fekve nézz az égre
jól teszed ha baszol az egészre

kihúzod a gyufát ha nem vigyázol
halott leszel akit senki se gyászol
a nyomorból nem lábalsz ki
téged figyel minden spicli

senki se véd és senki se ment fel
ártatlan vagy nincs nálad fegyver
nincs nálad bokszer nincs nálad kés
rövid az időd és kevés

csőrepedés van ömlik a szar
nem tudod hogy ki mit akar
zűrzavar van: anarchia
drága az élet drága a pia

nem vezet innen sehova út
sötét a jövő sötét a múlt
elárult minket a politika
baráti ország lett Nirvánia

hazug kis kurva a történelem
terrorizál a félelem
itt minden nap főnyeremény
az élet: ponyvaregény

nem fénylik erre az értelem
börtönben tombol a kényelem
itt nem vár senkit a hősi halál
langyos a tél hideg a nyár

nyílik a gyárkapu indul a gép
dolgozik másnak a rabszolganép
szépen beszél aki áruló
más viszi a balhét nincs rizikó

jóságos hozzánk a birodalom
az isten ujja van az oroszokon
álmomban tanulom az új mesét
a diktatúra már véget ért

nézem a tévét a nagy falat
lehet hogy a szám is nyitva marad
én vadakat álmodom azt hiszem
naponta romlik a helyzetem

sötétben keresem a rendszeremet
tüzet nyit rám valami szervezet
nem tudom a nevemet a számomat
nem lehetek más csak áldozat

nyomorultan pusztulunk el majd' mindannyian
egyszemélyes háborúban pusztítom magam
de istenverte tébolydában életfogytiglan
egyszemélyes halálbrigád, kiirtom magam

kiürített tartományban fegyverszünet van
egyszemélyes háborúban pusztítom magam
de istenverte tébolydában életfogytiglan
egyszemélyes halálbrigád, kiirtom magam

ágyútölteléknek kellünk hősi célra
nekünk ez a kor csak történelmi tréfa
ágyútölteléknek jók leszünk talán még
nekünk ez a kor csak történelmi játék

előre kurvák, gengszterek
szóljanak újra a fegyverek
előre sintérek orvosok
legyetek bátrabb gyilkosok

előre papok miniszterek
kellenek az ördögök az istenek
előre elevenek fél hullák
szóljanak a lövegek a géppuskák

előre kurvák, gengszterek
bízni szeretnék bennetek
ti vagytok a világ lelke
nélkületek semmi se lenne

előre rendőrök katonák
ússzanak vérben az uszodák
előre kurvák, gengszterek
ne legyen nyugalma senkinek

előre öregek fiatalok
előre stricik homokosok
előre bolondok őrültek
győzni kellene a népünknek

előre elevenek félhullák
szóljanak a lövegek a géppuskák
előre kurvák, gengszterek
ne legyen nyugalma senkinek

törzsvendég az emlék
az volt a kezdet
mezítláb a réten
lepkéket kerget
egész nap játszik
másé a munka
álmában néha
repülhet újra
reggeltől estig
övé az éden
onnantól eddig
csúszkál a jégen
hóembert épít
szánkója gyorsul
rendőrkutyától
nem volt még rosszul

azt hiszi mindig
így marad minden
vidáman él
zsebében kövek lapulnak
semmitől^{* se fél * senkitől}

leckéje semmi
nem kaphat egyest
Winettout játszik
Zorrót és Tenkest
nyáron a strandon
nudizhat ingyen
szivárványt mázol
fölé egy isten
övé az éden
reggeltől estig
bőrét a fények
barnára festik
kezében bambi
nincs semmi gondja
nem sérti képét
rozsdás borotva

papírhajója
vidáman siklik
játszani hagyják
ma még a spiclik
azt hiszi mindig
így marad minden
szivárványt mázol
fölé egy isten
hangyákat futtat
egy szalmaszálon
nem sejti holnap
ki vágja szájon

erjed a kakaó
zavaros a híradó
döglik a légy
de te bátor légy

hullik a vakolat
rothad a kirakat
buknak fenn
bomlik a rend

erjed már
terjed már

bomlik az alap
kiröhög a nyugat
sírba fordul
az új évforduló

kékül a vérünk
romlik a pénzünk
buknak fenn
bomlik a rend

erjed már
terjed már

egy csapat van csak nyugaton, a Rába ETO
a védelme szikla szilárd, kapusa csuda jó
csatársora, mint a villám, gyors és góllövő
így lehet csak NB1-es bajnok a Rába ETO

egy csapat van csak nyugaton, Juventust ebédel
úgy játszik az ellenféllel, mint macska az egérrel
csatársora, kés a vajban, akár hogy is fáj
fújhat a szél is, győzni fog mégis a 11 győri király

trombita harsog, itt jön a bajnok, győrinek lenni jó
Reszeli mester a titkos fegyver, a legjobb csapat az ETO
trombita szól, most jön a gól, akár hogy is fáj
fújhat a szél is, győzni fog mégis a 11 győri király

egyedül ballagok az utcán
jó lenne berúgni de kurván
jó lenne inni a haverokkal
nem tudok mit kezdeni magammal

valami jó helyet keresek
ahol egy sört belökhetek
ahol a pincérek nem vernek át
ahol nem vizezi senki a vodkát

száraz a torkom a cipőm sáros
prostituált ez a város
mocskos és büdös itt minden
ülök egy padon akár a sitten

nincsen sehol egy kibaszott hely
kopik a dzsekimen a halálfej
még csak tíz óra de mindenhol záróra
nyomulnak a kurvák a discóba

orromból csöpög a vér
nem tudom merre van a Moszkva tér
egy kapualjban végzem a dolgomat
marja az éhség a gyomromat

vonatra szállnék ha lehetne
lelépni innen jó lenne
mi legyen velem nem vagyok álmos
prostituált ez a város

ez van hiába minden szó

túl sok a fegyver leterít egyszer

egy eltévedt golyó

ez van a bőröd nem sokat ér

nyeled a mérget szart ér az élet

szar helyre születtél

ez van kibírni kurva nehéz

közelről nézed folyik a véred

kinyírnak és kész

ez van heverhetsz részegen

hiába minden eltűntet innen

a sötét történelem

ez van nincs jövő

köszönd a minisztereknek

ez van nincs jövő

ez van nincs jövő

köszönd a minisztereknek

ez van senki se éli túl

senki se menekül nem vagy egyedül

eltűnsz nyomtalanul

ez van hullákat sodor a hullám

határon túl határon innen

végeznek veled durván

ég veled
elragad a képzelet
bevallani nem mered
itt élni nem lehet

ég veled
veled semmire nem megyek
itt nincsenek jellemek
jöttem és elmegyek

ég veled
nem kell a bérleted
mellettem nincs helyed
várnak a végletek

ég veled
nekem ebből elég
már nem fog a fék
már közel a vég

ég veled
elbúcsúzom
te vagy a gyilkosom
te vagy a fantomom

[ élőből holttá változol
keresed hogy hová tartozol
de nem vagy már csak egy gondolat
egy üres törékeny mozdulat

élőből holttá változol
keresed hogy hová tartozol
de nem nyílik számodra alkalom
mert nálad a pénz és hatalom

élőből holttá változol
keresed hogy hová tartozol
de nem vagy már csak egy gondolat
megőrjít az indulat ]

néha fent és néha lent
nem segít az agykontroll
nem véd téged a parlament
engem egy rendőr lekapcsol

jól vagy csak elfogyott a szesz
nem tudom nem tudom mi lesz

te nem tudod én nem tudom
mi lesz velünk ha nincs jövő
én őrült vagyok de nem nagyon
te kiskorú vagy de bűnöző

előre látom a sorsodat
átvágod egyszer a torkomat

lehet hogy nem sokat tévedek
te leszel egyszer a gyilkosom
fehérek vagyunk de négerek
élünk egy nyomorult gyarmaton

Maci Laci szájba lövi black mant
egyik csatornán se győzték le batmant
plasztik szerelem gumiba élvezés
kevés a sok a rengeteg sem elég

első sorban utolsó vagyok
a túlsó parton nem születnek nagyok
ott lángoló hidak szakadnak a vízbe
fegyvert adnak a gyerekkézbe

én és a Batman
kéz a kézben ketten
az árral szemben úszva
visszafoglaljuk újra
sorra az összes várost

elfelejtve az átkost
haladunk házról házra
mi hozzuk tűzbe-lázba
a templomot és a kocsmát
a vodkát és az ostyát
mi osztjuk holnap ingyen
mi nem lépünk le innen

én és a Batman
nem adjuk át a stafétát
kéz a kézben ketten
begyújtunk minden rakétát

én és a Batman
kéz a kézben ketten
mi szórjuk holnap végre
a röpcédulákat a jégre
lehet hogy kicsi az ország
hogy túl sok benne a kórság
a betegség a bánat
de nem kötünk fehér sálat
a bot végére mégsem
nem szaladunk a késbe
nem töltjük csőre a fegyvert
de kizavarunk minden neppert
és minden kufárt mi innen
statiszta szerepet a filmen
helyettük jövő nyárig
egy Terminátor játszik

én és a Batman
kéz a kézben ketten
nem várunk lerágott csontra
nem tűrjük vérünket ontva
hogy kiszúrja szemünket szeggel
néhány hájfejű gengszter
ha mi osztjuk szét a tortát
szedhetik a földről a morzsát

kiégett fűre hull a harmat
halottak napján születtem
rajzoltak homlokomra szarvat
vakított vörös macskaszem
késett az 56-os járat
levettek rólam minden lét
kokárdát tépett szét egy állat
ünnepnap volt november 7

és múltak az évek a gyarmaton
ó és majdnem úgy mint most
szélcsendben vártam a villamost

naponta készült rólam karton
zajlott a táncdalfesztivál
elcsattant pár pofon a yardon
azt mondták röhögve: ennyi jár

szenteste Templar volt az angyal
nyaralni idejárt Belfegor
álmodtam mézízű naranccsal
hagytam hogy győzzön az almabor

és múltak az évek a gyarmaton
ó és kemény volt a tél
zsebemben nem volt útlevél

jól élt belőlem néhány spicli
mesélni bőven lenne mit
nem volt a dupla jéghez whisky
Kun Bélák ittak martinit

kopog a spiccvas lassan a jégen
szöget üt belém a gondolat
mit keresek én ezen a vidéken
miért hagyott itt a gyorsvonat
Floridában most is nyár van
miért másé a Paradicsom
kibírnám én is ha lenne nálam
egy halom lóvé azt jól tudom

akkora a hideg hogy szinte fáj
megfagy a nyálam röptében
kopog a spiccvas a - 20-ban
a remény a mélyben törékeny

kopog a spiccvas
vonatom elment
lefagy a kezem a képem ég
Fortuna röhög nem nekem pörög
a játékteremben a rulett kerék
nézem a holdat a semmibe olvad
ketyeg fejemben egy metronóm
maradtam dallam a hattyúdalban
híznak a ráncok a homlokomon

lobog a sálam valahol nyár van
Floridában napozik a nő
küldött egy képet ott védi a népet
a leégéstől a napernyő
övé a tenger enyém a méreg
megfagy a nyálam röptében
fagypont alatt hányom a havat
a remény a mélyben törékeny

ne keresd a bajt ne hidd hogy elszaladok
betöröm helyetted az összes kirakatot
porrá zúzok helyetted minden szart
holnapra halálos rend lesz majd

nem csapok nagy zajt ajtóstul rontok a házba
újra kezdem nem leszek helyetted gyáva

hiába minden nekem így nem jó
jó lesz ha nem leszel hozzám hasonló
jó lesz ha jó leszel
engem felejts el
felejts el

éles a szó vigyázz éles a kés is
vastag a fal rést ütök rajta mégis

fel támadás
nincs más hátra előre
jöhet a halál a feltámadás
kiveszem a részem belőle

fel fel támadás

belövöm magamat jól
jöhet a baszott bomba
padlóra küldelek faszfej
kenheted a nyálat a plafonra

fel fel támadás

nem vagyok rosszabb nálad
fogd be a mocskos szádat
fogd be vagy befogom én
belövöm magam ne lőj belém

fel fel támadás

kenheted másra a mocskot
szarozni velem nem lehet
a türelmem elfogyott
gyere nyald ki a seggemet

fel fel támadás

gyere nyomorult senki
ne hidd hogy ki vagyok égve
veszteni valóm semmi
megkapod az adagot végre

fel fel támadás

megkapod az adagot végre
megkapod tőlem ingyen
mehetsz az égbe a föld alá
támadok minden szinten

fel fel támadás

támadok akár egy állat
a levegőt régóta rontod
padlóra küldelek repülni fogsz
felteszem az i-re a pontot

Nagaszaki Hirosima
Kambodzsa Vietnam
túl sok a sápadt-arcú
kevés az indián

túl sok a fegyvergyár
kevés dollár a zsebedben
szögesdrót rezervátum
Amerika kegyetlen

lobog a csillagos zászló
túlélők nincsenek
élőben adja a C.N.N.
gyilkol a jenki hadsereg

vegyi fegyver atombomba
a segélycsomag célba ér
bál van a Fehér Házban
diktál a tőke folyik a vér

gyilkos Amerika
gyilkos Amerika
gyilkos Amerika
fasiszta maffia

lobog a csillagos zászló
túlélők nincsenek
vonulnak a bérgyilkosok
vonul a zsoldos hadsereg

folyik a vér folyik a nyál
te vagy rá a szemtanú
bomba üzlet a rágógumi
bomba üzlet a háború

halálos hajnal halálos éj
a kéjgyilkos angyal csókot ígér
édes a méreg édes a vér
fekete zászlót szaggat a szél

ítélet idő fertőzött minden
ütött az óra menekülj innen
nem hiszem hogy megúszod olcsón
temetik a jövőt egy távoli bolygón

az ígéret földje a siralom völgye
halva születtél derékba törve
halálos szerelem halálos éj
fekete zászlót szaggat a szél

halálos hajnal izzik az ég
pozitív lelet negatív kép
véges a végtelen időd lejár
tárt karokkal vár a halál

fekete zászló fekete fátyol
halálos szerelem halálos mámor
pokoli jóból pokoli rossz
nem nyúlhatsz máshoz csak magadhoz

halálos éj halálos hajnal
reggelre mindig valaki meghal
reggelre valami véget ér
fekete zászlót szaggat a szél

fekete föld fekete márvány
halálos csók halálos márvány
reggelre valami véget ér
fekete zászlót szaggat a szél

néma kacsa légy sose beszélj
nem leselkedik rád semmi veszély
könnyen bajba kerülsz ha eljár a szád
főleg ha az a nő szól hozzád
akinek csillog a szeme rúzsos a szája
fekete a haja fehér a mája
trükkös a nő fejedre nő
ha nem vigyázol hálójába sző
néma légy mint a vallatáson
ártatlan akár a ballagáson
viselkedj úgy mintha lökött lennél
érezze úgy mintha nem éreznél

történt egyszer hogy rákaptam a szerre
egyszerre csak egy szerre
a világosbarna kényszerre
arra az ecetes napi négy szerre

de lemondtam róla áttértem a sóra
a barna csikóról a fehér lóra
levetett magáról hóba taposott
sárban vonszolt arcon rugdosott

valaki megint kirabol
kizsebel egy átmeneti kor
nyomorból nyomorba taszít
megöl és felszabadít

megöl és felszabadít
átnevel átalakít
míg ilyen vagy nem vagy jó
kár beléd a puskagolyó

szép leszel ha kész leszel
már jönnek és felaprít a kés
rád nevet a látlelet
tévedés csak hullamérgezés

pár lépés ide a pokol
indulhatsz várnak valahol
nyelveden az útravaló
az utolsó dilibogyó

nyelveden az útravaló
kár beléd a puskagolyó
már közel van hozzád az ég
élsz még de halott vagy már rég

helló miszter
miért nem tvisztel?
mit les rajtam én nem tudom
más az arcom
más a hangom
nem fog rajtam a rágalom

én nem tudom mi itt a gáz
én nem értem mit magyaráz
nem kell póráz nyakam köré
én úgy látom MINDEN OKÉ!

helló miszter
mi a gikszer
ez a rendszer nekünk jó
a munkásőrség nem az ávó
elolvadt már a véres hó

helló miszter
maga csak viccel
minek a fegyver ha béke van
nem kell félni túl fogom élni
a hatalmi póz komolytalan

idegen arcok idegen fények
sötét egy város amiben élek
szemét évek hideg napok
kegyetlen tréfa hogy itt vagyok

szürke falak fekete ablakok
kihaltak innen az állatok
kihaltak innen az emberek
mindenhol rozsdás fegyverek

nincsenek emlékeim
agyamban néma film
indulok valahova
hosszú az éjszaka

ez a város a halottak börtöne
visszhangzik benne a gépzene
betonlépcsők, betonfalak
a bunkerben hullák alszanak

szürke falak fekete ablakok
kegyetlen tréfa hogy itt vagyok
bedobok egy felest ha van miből
vöröslik egy lángnyelv a semmiből

ez a város a lakóhelyem
holnapra végez velem
nem élem túl hogy belehalok
ha leiszom magam jól vagyok

ő teli pofával zabál én hét napja nem szartam
hatszázas mercibe szállt dekket csavartam
neki a zsebe nekem a faszom volt tele
mégis neki volt mindenből elege

neki tízszobás panzió nekem egy koszos pince
ez volt az évszázad legrohadtabb vicce
neki plusz huszonegy nekem mínusz három
a segélyt is hiába várom

hosszú a lista
a terrorista
nehezen boldogul
túl sok a meló
golyó nyista
egy kés
a porba hull
nyomulna
ha lenne hova
bezárt már a bár
szobrozik a sarkon
nincs több patron
nincs több halál

csodára várva
köpködi a drága
a sárba a tökmagot
károg egy madár
messziről érzi
ő is a dögszagot
nincs több halál
levegőt kaszál
a gépfegyver csöve
pörög a pali
felhúzta valaki
én nem vághatom le

Oscar-díjas a nyál
Hollywood jól kaszál
nincs több halál

habzik a szája
a végét járja
hiteles a produkció
díjazom a filmet
húsbavágó
a moziban a látnivaló
úgy lóg a fickó
hogy kivetnivaló
nem lehet benne
könnyes a szemem
nem hiába vártam
a happyend-re

idegenek az éjszakában
rosszarcú emberek
napfényben félhomályban
büdös bunkók seggfejek

bomba robban késpenge villan
horogkereszt egy tűzfalon
nyugalom, nyugalom mi bajod baby
szabad vagy ha jól tudom

szabad vagy gyere velem
nincs háború nincs szerelem
gyere velem itt semmi se vár
itt nincs nagy élet csak nagy halál

szabad vagy szabad a nép
egy rendőrcsizma a kezedre lép
ne tépd a szádat gyere velem
csőre töltöm a fegyverem

gyere velem baby lépjünk le
keressünk egy jó helyet
közeledik lassan a világ vége
csak addig jó míg jó veled

csak addig jó míg nincs golyó
a tarkódban a szívedben
én vagyok a hozzád való
én vagyok a fegyver a kezedben

te új fiú vagy még errefelé
még nem állítalak a fal mellé
neked csöngetnek úgyis hamarosan
te bukásra állsz a naplómban

te még iskolába jársz
nekem ne magyarázz

te hiába magolod a könyveket
nem érted kik azok a szovjetek
téged megkímélnek a gondoktól
te mindig azt hallod így van jól

te rágógumizol az óra alatt
csak azt csinálod amit nem szabad
neked hiába beszélek kisdobos
te valami mástól vagy másnapos

te száz év múlva is ilyen leszel
neked minden rendszer megfelel
ha felelni hívnak te meglapulsz
te elfelejted amit megtanulsz

Ismerek minden piszkos trükköt senki nem verhet át
otthon vagyok az alvilágban ismerem a maffiát
ismerek minden kurvát tőlem a zsugát nem szedik el
nem fekszem össze baby mindenkivel

tőlem a zsugát nem veszik el érd be ennyivel
nem fekszem össze baby mindenkivel

nekem nem kell a rövid menet szeretem ha sokáig tart
nem szedek össze mindenhol minden szart
iszom a sörömet a túlsó parton szememet rajtad tartom
tudom rólad amit kell nem fekszem össze baby mindenkivel

szakadt tapéta
lóg a falról
nem ilyen a Kánaán
elcsúszott a szánkó
egy banánhéjon
futhatok a pénzem után
cipőmbe szenet
csempészett
a gonosz télapó
kezembe szaladt
vérig sértett
a keleti konzervnyitó

nézem a sebet
szól a rádió
keresem a ragtapaszt
bal lábbal ébredt
a nyomorult élet
egy paraszt
hasba akaszt
nem nagy a baleset
még alszom egy keveset
várhat rám a gép
lelépek innen
ezen a szinten
nincsen példakép

közlöm veled a rossz hírt
a szabadság csak álom
így nézünk ki
így nézünk ki
így nézünk ki a rácson

kulcsra zárva
a bolondok háza
alig van valami fény
történik velünk
baby a bűntény
készül a rémregény
fújja egy angyal
póker arccal
halkan a takarodót
tollas a háta
de lapátra tett már
pár földönfutót

hallom a rossz hírt minden reggel
fertőzött a magyar tenger
és fejbe ver valami nyálas dal
a zűrzavar kikészít hamar

játszom a szavakkal
semmi sem dob fel édes
mit kezdjek magammal?
játszom a szavakkal
így vagyok közveszélyes
mit kezdjek magammal?

huzatban állva várom a taxit
képzeletben néhány partit
már lejátszottam
veled a rács mögött
iszom a sört
és forog velem a föld

nevedet vési falba a késem
rémeket látok a hóesésben
és kezemen
nevetve nyomja el
a csikket a yard
agyára ment a szer

a gumibot tőlem véres
mit kezdjek magammal?

fehér a nyelvem az égbolt sötét
tarkómon érzem a fegyver csövét
látom a jövőt
a maffia nem viccel
gyilkosomat fizeti
zsebből egy miniszter

söpri a szél a szemetet a járdán
forog a föld púp vagyok a hátán
látom a jövőt
csontokon twistel
gyilkosomat fizeti
zsebből egy miniszter

jönnek a gépek pokoli szépek a képek
nem félek csak belőlük élek
megölnek lassan mégsem érzek semmit
sok itt a gyilkos nem ismerek fel senkit

sehol egy barlang sehol egy darab vadon
betáplálom magamba a programom
benyomok egy gombot hallgatom a hangomat
korszerű zene nincs benne indulat

nincs mit tenni értük vagy ellenük
vadásznak rám én vagyok az emberük
lüktet a vérem a szívem egy műanyag

utamat járom megyek a vágóhídon
megölnek lassan akkor is ha nem akarom
várom a vesztemet nézem a műholdakat
sötét felhők temetik a múltamat

hátára vesz minket is egy hullám
ott kötünk ki a Vezúv csúcsán
az északi sarkon kitört a nyár
közelít felénk a szökőár
bárkát ácsol egy favágó
ha bűvész lennék és varázsló
teremtenék egy világot
a tankok csövébe virágot
tűznék ha holnap reggelre
száz kezem nőne és egyszerre
elnök lehetnék és partizán
Lucifer összes taxiján
defektet kapna minden kerék

roskad alattam a kásás hó
ha bűvész lennék és varázsló
nem liftezne senki se
üres zsebekkel a semmibe
harangszóra délben
senki se halna éhen

bárkát ácsol egy favágó
ha bűvész lennék és varázsló
nem lenne fullánk a méheken
olyasmi szó hogy félelem
nem szerepelne a szótárban
egy szálka a halál torkában
keresztbe állna és tíz köröm
vésné a falra: elmarad a vízözön

némafilmet vetít az álom
lehunyt szemekkel naponta látom
fejünk fölött a sebzett ég
ibolyán túli fényben ég
kilyukadt léggömb minden szó
ha bűvész lennék és varázsló
másról szólna a történet
lábtörlőnek a törpéket
nem nézhetné az óriás
nem lenne többé glóriás
ámokfutó a porondon
tű hegye a fekete korongon
nem kopna el és tíz köröm
vésné a falra: elmarad a vízözön

hajléktalan törpék a végállomáson
elbújok hogy senki se lásson
szégyellem de ide kerültem
fáradt vagyok kimerültem

vacog a fogam a vackomon fekszem
rágcsálom az olcsó kekszem
nagy árat fizettem érte
a mindenható szűkösen mérte

ez nem rock & roll baby
mégis túl fogom élni
ez nem álom
gyűlölöm utálom

kereslek de nem talállak
a köpködő bűzében várlak
korog a gyomrom tremoros a kezem
nem tudom mi lesz velem

már nincs éjszaka messze még a reggel
fejbe vág a hajnal egy vodkás üveggel
hosszú volt a tegnapi este
szemem a pultos csaj brifkóját leste

1969-ben a városban ahol megszülettél
leesett az első nagy fehér eső
akkor még nem voltál visszaeső
később minden elcsesződött
a bátyád szúrt a faterod nőzött
öcséd feje belilult a jótól
nem kaptad vissza a folyótól

apád ver vagy részegen hever
anyád éjszakás napközben nevel
nevel az utca nevel a város
elemelsz valamit ekkor leszel sáros

nincs munkád nincs lakásod
naphosszat az utcákat járod
anyád se tudja miért fázol a nyárban
kikészültél az álomgyárban

kezeden bilincs az ajtón nincs kilincs
senki nincs aki hozzád bújna
de megkívánod újra meg újra
menhely nincs hely tele a kaptár
jól tudod megint lemaradtál
a magasságos ingyen zabáról
a pénzről a jóról a szexről a nyárról

a vihar
a küszöbön áll
a tortán lángot olt
pezsgőt bontok
így mosom le
torkomról most a port
nem volt rossz veled
de jobb, hogy véget ért
leveledet baby
nem bontom fel
szűzen tépem szét
fejem fölött az ég
kiégett reflektor
holnap a rock & roll
tovább sodor
a falra egy fekete toll
halálfejet rajzol
a szúette színpadon
eső dobol
nem jó sehol

nem volt rossz veled
de jobb, hogy véget ért
leveledet baby
nem bontom fel
szűzen tépem szét

forog velem
a fotel
hideg a hotelszoba
lángra lobban
a képernyőn
egy templomi orgona
nézem a CNN-t
fejembe szalad a vér
élő a horror
fülembe jobbról
egy kalasnyikov zenél

matat a kéz
koszos
a köröm
a párnahuzat
nehéz a fejem
veszni látszik
az ünnepi hangulat
fejem fölött az ég
kiégett reflektor
elvágom
a telefon zsinórt
elég a szavakból

iszom a kávét hidegen
átsuhan a bánat a szívemen
nem jöhet vissza a pillanat
'89-ben egy híd alatt
nem zavart minket semmi sem
holdfény táncolt a hűs vízen
ki hitte volna hogy így alakul
vártuk a hajnalt a rakpart kövén
gyanútlanul

kihull kezemből az üres pohár
vállamra fekete lepke száll
kiszáradt mederben araszol az éj
életem lerágott dinnyehéj
életem huzatos váróterem
hamis lapokkal játszik velem
a rovott múltú jelen idő
nem vési kőbe nevemet
a savas eső

ó ó a szép jövő
sajnos kifacsart citrom
ó ó a földgolyón
én már nem vagyok itthon
ó ó néha jó néha rossz a vége
ó ó egy léghajó
némán zuhan a mélybe

tolat a remény a síneken
átsuhan a bánat a szívemen
a fénysorompó vörösre vált
pengeti egyedül a halál dalát
saját magának az ágyamon
a szavakon túli fájdalom

sötét szobámban a szél zenél
a séta a falnál véget ér
unalomig ismert képeket
vetít az égre a képzelet
belőtt magának egy töltetet
elzúg egy meteor a föld felett
az ötletet tőlem lopta
de én már leszoktam róla
hogy szkafander nélkül
repüljek vele turistaként a holdra

ó ó a szép jövő
sajnos kifacsart citrom
ó ó ezt a dalt
már csak magamnak írom
ó ó néha jó néha rossz a vége
ó ó egy léghajó
némán zuhan a mélybe

döglött macska az utcán
belerúgok egyet durván
nincsen a szívemben részvét
várom a világ végét

tudom így végzem én is
belerúgok egyet még is
számban összefut a nyál
köpök rá hogy véget ért a nyár

köpök rá hogy véget ért a nyár

nem érdekel már semmi
a történet vége csak ennyi
döglött macska az utcán
belerúgok egyet durván

nincsen a szívemben részvét
várom a világ végét
számban összefut a nyál
köpök rá hogy véget ért a nyár

én csak egy közvetítő vagyok
fülembe suttognak a nagyok
már hiába minden semmit sem értek
félek nem mondhatok bármit

már a feketelistán vagyok
pedig még kevés amit tudok
olvasom nézem a híreket
tudom hogy mást mondani nem lehet

R:
kintről ez egy álom pedig élő horror
behálózott mindent a szellemi nyomor

lehettem volna politikus
aki az ágyban is csak taktikus
akinek gyanús ha nincsen baj
aki csak játszik a szavakkal

lehettem volna miniszter
aki semmivel nem viccel
aki mindent előre lát
de nem veszi észre magát

lehettem volna hivatalnok
szürke kis akarnok
kopasz kis törtető
cenzor vagy jegyszedő

lehettem volna vasutas
fizetett potyautas
aki nem rángat vészféket
aki majd megbüntet téged

lehettem volna akármi
de nem volt türelmem kivárni

lehettem volna főrendőr
aki mindenkit meggyötör
aki mindenkit kivallat
aki téged is lehallgat

lehettem volna főjogász
aki mindent megmagyaráz
aki eláztat mindenkit
akinél egyedül a pénz számít

helyet bérel
rugós késsel
szíveket vés a padba
romantikázik
egy fehér néger
csorog szeméből
a nafta
dekkol a fa alatt
játszana madarat
elhúzna délre
repülne innen
ha valaki ingyen
felültetné egy gépre

sörömet issza
nem kérem vissza
sliccén semmi gomb
rá van írva
neki az élet
félig se rózsadomb
üvölt a techno
tudom ez a getto
nem éppen főnyeremény
le vagyok égve
lehetne végre
az alagút végén fény

közli velem hogy
majdnem
az egész ország egy
Harlem
tüzet kér néha
az elrettentő példa

mások lettek a módszerek
finomabbak a gyógyszerek
nézlek, nézlek és alig hiszem
fehér egérré lettél szívem

gyere velem van egy ötletem
csináljuk úgy ahogy a filmeken

fejem a falba verem
mondd hogy jó velem
kezem a torkodon
legyél az orvosom
hogy jó legyen nekünk csak azt akarom

a kezedre lépni nem merek
elszakadnak a hajszálerek
nézlek, nézlek és alig hiszem
fehér egérré lettél szívem

minek a félelem ilyen az életem
csináljuk úgy ahogy a filmeken

ne egyél túl sokat vigyázz hogy el ne hízz
zárd el a gázcsapot fertőzött a víz
ha élni akarsz még tíz évig ne lélegezz
jön a másvilág neked nem marad más csak ez

mérgezett a föld sárgul minden ami zöld
pusztul minden ami él lehet hogy rosszkor születtél

te leszel az áldozat merénylet az is hogy élsz
megkapod a csontokat tiéd lesz minden ami kész
közel a dögvész messze van Amerika
lerohad a lábad ha menekülsz valahova

erényöv nélkül már halálos minden csók
itt kurva világ van a lábad a semmibe lóg
korog a gyomrod fekszel az ágyadon
jön a másvilág árnyék a homlokodon

görény a helyzet lehet hogy ez már a vég
emléked nem marad elnyel a nagy szakadék
ezek maradék évek maradék órák talán
patkányok basznak az utolsó éjszakán

kezemből kiesik a szerszám
valaki les rám a zebrán
egyszerre álom és valóság
bekeményít a hatóság

leszakadt fentről egy felhő
beterít sárral egy mentő
vigyorog egy rendőrlány
ő tudja mi az irány

mély hűtve minden emlék
gázolok úgy mint nemrég
orrom után a sárban
nincsenek otthon nálam

vigyorog egy rendőrlány
ő tudja mi az irány

hiányzik valaki a táncból
eltűnik akár a kámfor
magamra hagyott végleg
megártott neki a bélyeg

csapzott hajjal az utcán
rám tör egy hullám durván
meglehet hogy ez már a vég
kiver a veríték

letegez egy nepper a sarkon
azt se mondja hogy pardon
olyan ez a város mintha
pörgetné valami hinta

menekülök üldöz a honvágy
a félelem bére egy hordágy
gázolok térdig a sárban
nincsenek otthon nálam

itt születtem de mégse
férek bele a képbe
egyre durvább a játék
lépdelek akár egy árnyék

jó irányba halad minden
mitől legyen rossz kedvem
tele az üzlet senki se tüntet
nem tart be senki nekem
nézem az árut
szívom a levegőt
nem súg be a besúgó
folyik a folyó repül a repülő
minden szép minden jó

minden szép minden jó
nem súg be a besúgó
minden szép minden jó
bemondta a rádió

jó irányba lejt a lejtő
a felhők fölött kék az ég
dallamkürt szól
nyugati a mentő
miért lennék levert még
szabadság van fűben fában
ömlik a csapból a boldogság
nyugodt az este nem vág fejbe
hogy nincs a vaságyon szalmazsák

van mit ennem szemem se rebben
ha néha egy szögre ráharapok
fő hogy a sörbe
nem tesznek brómot
véletlenül se a doktorok
sok szép bogár sétál a kezemen
élvezem az életet fenékig
a kényszerzubbonyt valakik rajtam
naponta tisztára kefélik

mire vársz kislány irány a jó levegő
zakatol a szívem nem vagyok emberevő
nyerő vagy nálam a lábam hozzád rohan
cukorfalat vagy várlak a presszóban

na jól van még megiszom a sört
megyek már csak fizetek egy kört

edd a tortát még bedobok egy fél vodkát
ha nyomás van bennem nem végzek félmunkát
tudom hogy vár a mamád irány a jó levegő
ha bezár a kocsma majd mindenre lesz idő

zöld a mező és halványkék az ég
mehetünk csak megiszom a fröccsöt még
régóta érzem hogy te leszel a végzetem
ha nyomás van bennem rám tör a nagy szerelem

sohase mondd hogy túl vagy már mindenen
mire vársz kislány rám tör a nagy szerelem
valamit csinálj velem ne legyél ennyire hulla
ha nem hagysz magamra jobban megy majd a munka

sznobokba botlom
az édes otthon
romokban hever
Hófehérke
egy konténerben
fekete levest kever
robban egy taxi
annak is annyi
mitől lennék jól?
koponyacsontot
rugdal a terror
és azt üvölti: góóól!

borotva élen
lépdel a téren
jó pár kaszkadőr
Júlia se szőröz
a fürdővízzel
a gyereket az emeletről
kiönti büszkén
a jéghegy csücskén
sörözik Rómeo
hasát növeszti
itt övé a legszebb
Alfa Romeo

mitől lennék jól?
lopják a színeket
a szivárványból
csótány csápol
a liftaknából
büdös a levegő
mocskos a folyó
újra és újra
piszkos meló

pokoli a peep show
videó-klipet
forgat a maffia
a Toplista élén
szilikonos mellét
felfedi Madonna
ketyeg az óra
a sarki rókát
ideje átlépni
indulok haza
a póráz laza
szabad vagyok baby

vacsora pár falat
nyelem a nyálamat
így ér véget a nap
csótány csápol
a liftaknából
valahol csöpög egy csap
robban egy taxi
annak is annyi
mitől lennék jól?
koponyacsontot
rugdal a terror
és azt üvölti: góóól!

nincs már semmi bajunk
munkanélküliek vagyunk
boldog minden napunk
sohasem dolgozunk

nem izzadunk
nem szenvedünk
egész nap azt csináljuk amit szeretünk
a kedvünk jó
nincs semmi meló
élvezzük az életet nincs más tennivaló

aki a rendet őrzi kutyát uszít majd rám
ha mentem az irhám nem lehetek túl vidám
ne figyelj rám a számból kilóg a nyelvem
én azt hiszem te hiába vártál engem

a számból kilóg a nyelvem
te hiába vártál engem

ha a helyemben lennél tudom hogy nem nevetnél
ha belém látnál lehet hogy nem szeretnél
én félek tőled nem tudok rólad semmit
én azt hiszem te nem akarsz mást csak ennyit

én nem tudok rólad semmit
te nem akarsz mást csak ennyit

ez kevesebb bébi mint ami nekünk kéne
múlik az idő és senki sem száll fel az égbe
ne figyelj rám a számból kilóg a nyelvem
semminek nem lesz vége
csak félbe marad majd minden

nem érted miről mesél a szél
nem hallod mit beszél aki fél
lángol a jég megfagy a tűz
pusztul a világ fullaszt a bűz
mindent tagadsz földhöz ragadsz
a végén magadra maradsz

sötét az éj fekete a vér
süvít a szél a halálról mesél
elevenen rohadsz hiába élsz
a saját árnyékodtól betegesen félsz

sötét a város
forró a lángos
helyett a szemét
a jeges szél
visszabeszél
egy hülye gyerekből
a nyugati sör
a Keletinél
ítéletidő
rendőrkutya
lépdel felém
valami rém
belém kötne
de én körözöm le
szerencsére vérszegény

én vagyok a gyorsabb
hiába lohol
nem kaphat el
verheti bottal
kékre az asszonyt
nekem akkor se kell
nyugodt lehetsz
hidd el baby
nem cseréllek le
a vörösök nője
hiába szőke
nem élek vele

jó fejembe' nincs golyó
minden rendbe' van
nem hagyom magam

révbe értem
puha a párna
szemedben régi a tűz
izzik a lámpa
a kutya se bánja
baby hogy nem vagy szűz
fejembe' nincs golyó
mindenhol jó
de legjobb veled az ágyon
várni hogy jöjjön az álom

kerülök egyet az a nagy helyzet
hogy nem jó ha korán érek haza
az is megeshet hogy tetten érem
az ágyban az asszonyt ma éjszaka
fülest kaptam megsúgta halkan
a Zöld Elefántban egy jó haver
valakivel kever megint a cafka
érjem be ennyivel

nem vagyok ostoba
nem érek korán haza
ha begurulok tuti a sitt
még bedobok egy féldecit

nincs kedvem semmi pofára esni
eladom a stukkert valakinek
nem éri meg hülyének lenni
nem akarok rosszat senkinek
kerülök egyet biztos ami biztos
fejemben még túl sok a gőz
felcsípek valakit magamnak én is
nem leszek ősz hajú erénycsősz

sok kedves pofa
figyel rám
mindegyik örül
hogyha provokál

fordulj el tőlem
ne figyelj rám
fordulj el tőlem
ne provokálj
fordulj el tőlem
nyisd ki a szád

sötétben végzed
inkább tartsd a pofád
ne bízz meg senkiben
besúgók néznek rád

selejt az áru
hiába agitál
a nyálas szájú sztár
nem kell tőle
kínai koton
moszkvai selyemsál
nem vagyok meleg
jegyezze meg
rossz helyen jár
magas nekem
a reklámár is
elhúzhatna már

nem kell tőle
semmilyen kölni
hiába szónokol
embert ölni
semmi kedvem
elmarad a disznótor
elküldöm az ügynököt
az ajtót bezárom
nem kap tőlem
szaloncukrot
nincs karácsony

nincs nincs karácsony
az ajtót bezárom

lökött az ürge
a kölnit a tűzre
nem tudom miért önti
tiszta a kezem
semmi kedvem
képen törölni
hiába röfög
nehéz röhögni
a disznó vicceken
selyemfiúkkal
nem kötök boltot
az nem üzlet nekem

októberi szürkület
az egész tiszta őrület
szomjas vagyok innom kéne
mit csináljak nincs rá pénzem

tehetetlen vagyok telhetetlen
számodra elérhetetlen
olyan mint egy kibaszott állat
aki csak ritkán érzi jól magát nálad

pörög a nyárson az igazi barbie
és gombnyomásra sír
írom a dalt
izzik az aszfalt
és csöpög rá a zsír
öntöm az olajat a tűzre
üzenem semmi gond
fordult a kocka
enyém a vodka
a kutyáké a csont

mért legyek jó?
mért legyek józan?

halott az őr
szívében tőr
nem kaphat el
nem érdekel már
hogy holnap reggel
hol ébredek fel
pörög a barbie
vidám a party
üzenem semmi gond
enyém az utca
hiába fújja
Clinton a szaxofont

enyém az utca
hiába rúgja
két pár csizma a port
kezem a jatton
ezer watton
nyomatom a rock 'n' rollt
totálkáros
tudom ez a város
de üzenem semmi gond
közel a cél
a molotov koktél
megér pár zsetont

olyan éjszaka már soha nem lesz
nem hittem volna róla hogy felvesz
fékezett mégis a sportkocsi
látszott rajta hogy holt profi
fél kézzel fogta a kormányt a csaj
éreztem mellette nem érhet baj
kettőhússzal téptünk a sztádán
látszott rajta hogy szeme a pályán
kaptam a cigit a dobozos sört
így indult a kocsiban a flört
és folytatódott az erdőben
nem szaladt messzire előlem
nem volt csomó a sáson
megadta magát egy tisztáson
égtek az égi fények
kaptam a sört de részeg
mástól lettem az volt a jó
ott fölösleges volt minden szó

olyan éjszaka nem lesz már soha
olyan éjszaka nem lesz már soha

tíz éve már hogy itt hagyott
választottunk csillagot
csomót se kötött a kezére
ingemet nevetve letépte
telefonszáma elveszett rég
a foszfor a gyufán most érte ég
a foszfor a gyufán most érte ég

azt hittem örökre velem marad
heverek az ágyon az idő szalad
szép volt akár egy álom
égetem a gyufát és várom
az árokparton hátha
rátapos újra a lába
egy szép napon talán a fékre
jöhetne értem végre
pár év múlva kétezer
összedrótozott szétszerel
a plafonra fekete hálót sző
megöl az idő és fejemre nő

körmömet rágom várom a csajt
elfogy az égen lassan a sajt
skalpomra hajt közli a halál
hogy több olyan éjszaka nem lesz már

nyíltan mondd meg ha rossz neked
gyorsabban éld le az életet
foglalt a szék itt nincs helyed
mi veled vagyunk nem ellened

hallgass ránk veled vagyunk
kezeket fel!! - rád szavazunk

nélküled élni már nem merünk
holnaptól te leszel az emberünk
csak arra kérünk bátor legyél
nem kell nekünk az aki fél

mi régóta figyelünk
holnaptól te leszel az emberünk
mi téged szeretünk
te semmire nem juthatsz nélkülünk

mi téged akarunk ez nem vitás
legyen ez egy szerelmi vallomás
te más vagy mint a többiek
szép vagy és hibáid nincsenek

hallgatom a Reggeli Csúcsot
keresem a zárhoz a kulcsot
buli volt tegnap este
fejbe vágott a cefre
tele van a fekhely csikkel
arról beszél a szpíker
hogy mérgezett a Föld
sárgul minden ami zöld
öntöm magamba a kávét
van még hátra pár hét
vidám a jelen idő
indul a boltba a nő
övé a maradék apró
nyitva előtte az ajtó
tíz percet adok neki
hogy itt legyen a reggeli

tíz percet adok neki
hogy itt legyen a reggeli
buli volt tegnap este
fejbe vágott a cefre

olvad a téren az aszfalt
hangosan korog a gyomrom
várom a terített asztalt
rám férne pár szem bonbon

az ablakon benéz egy bolygó
fejem a fényétől forró
heverek nyomom az ágyat
véremet szívja egy állat
belőlem él és persze
átlátszó a teste
élete nem sokat ér
lesöpri rólam a szél
fehér egér az ember
ezt hallom minden reggel
erről beszél egy miszter
mit kezdjek ezzel a viccel
másnapos fejjel néha
komolyra fordul a tréfa
jöhetne végre a nő
nem vagyok emberevő
jöhetne végre a nő
nem vagyok emberevő
tíz percet adok neki,
hogy itt legyen a reggeli

változott a rendszer
pofára esni nem kell
élvezzük együtt halkan
nyakig vagyunk a szarban

a forradalomnak vége
érzem kitört a béke
rendőr áll a járdán
villog a lámpa sárgán

nem tudom mitől de félek
félig vagyok csak részeg
félig vagyok csak józan
nem tudom a gáz hol van

nem tudom hol van a kormány
szédülök túl sok a botrány
vigyáz rám a karhatalom
mitől félek nem tudom

jól él minden tömeggyilkos
tisztára mosva minden ami piszkos
munkát kenyeret hiába kérsz
szerencse az is ha szarba lépsz

rendőr áll a járdán
villog a lámpa sárgán
nem tudom mitől félek
félig vagyok csak részeg

félig vagyok csak józan
nem tudom a gáz hol van
üvölt valaki a sötétben
lógni fogtok a kötélen

szögön a gitár
kiszáll a ringből
hever a fűben
pipára gyújt
kifújja magát
és almát majszol
a sherwoodi erdőben
Robin Hood
csorbul a nyílhegy
így megy az idő
unalmába célbalő
nője késik
ha nem jön hétig
elmarad ma is az esküvő
elered az eső cipője ázik
lilul a körme rájár a rúd
barlangba bújva
fújja a füstöt
a sherwoodi erdőben
Robin Hood
szítja a tüzet
megcsapja orrát
a rothadó avar
savanyú szaga
kopik a radír
újra írja
a dzsungel könyvét
ma éjszaka

visszavonulva önként
megírja azt ami történt
kísért a múlt
pipára gyújt
a Sherwoodi erdőben
Robin Hood

bújócskázik
Robin Hood

visszavonulva önként
megírja azt ami történt
körmöli egyedül a lapra
hány hordót vertcsapra
voltak ott vagy százan
az illegális bálban
kapta a nőktől a csókot
a fákról lampion lógott
ősz van készül a leltár
az üvegből elfogy a lekvár
kísért a múlt
pipára gyújt
a sherwoodi erdőben
Robin Hood

elkészült végre a reklámfotó
(ez ám a szép ez ám a jó)
prostituált vagy: börtönlakó
(ez ám a szép ez ám a jó)
kényszerzubbony csíkos zakó
kínzókamra dili bogyó
(ez ám a szép ez ám a jó)

itt nem épül villa nincs nyaraló
(ez ám a szép ez ám a jó)
büdös a levegő mocskos a folyó
(ez ám a szép ez ám a jó)
sárga a ház és vörös a tó
véres a föld és véres a hó
(ez ám a szép ez ám a jó)

nincsen szünet és vakáció
(ez ám a szép ez ám a jó)
a fizetés csak borravaló
(ez ám a szép ez ám a jó)
sramli zenét nyom a rádió:
"itt élni szép, itt halni jó..."
(ez ám a szép ez ám a jó)

kezeit mossa a népnyúzó
(ez ám a szép ez ám a jó)
svájci bankszámla bérautó
(ez ám a szép ez ám a jó)
állami lakás semmi adó
Amerika India Mexikó
(ez ám a szép ez ám a jó)

újra és újra a piszkos meló
(ez ám a szép ez ám a jó)
körbe-körbe mint bánya ló
(ez ám a szép, ez ám a jó)
sötét a pokol de lakható
süllyed velünk a kalózhajó
(ez ám a szép ez ám a jó)

rossz nap
szakadt nő
kék fény
barna kő
a maradék
egy szakadék
a szeme kék
de nekem túl kevés
nincs szó így jó
a kígyó
gyorsan húzzon el
nem kell a dráma
a párna
üzenem másra vár

lövi a rigót
valami söpredék
rossz nap
bukott nemzedék
szívja a sűrű füstöt itt
robban közöttünk egy híd

rossz nap
a rossz nap
lassan
a sárga földre hull
nincs szó így jó
a kígyó
nekem túl lila
rám néz a dögvész
ragadós
lapos a homloka
mit akar kibe mar
a hülye csaj
jobb ha nem tudom

sok nyál
a rossz bál
tele már
a hamutál
új év új tőr
egy amatőr
az életemre tör
viccel a mixer
keveri
a vizet a whiskyvel
nem kell a koktél
a rossz nap
lassan véget ér

bomlik a rend és nő a szigor
a beígért jólét nincs sehol
reklámoktól hülyül a nép
adásszünet van: sötét a kép

R:
messze van még a szép jövő
kemény a munka kemény a kő

másra várnak a nyerő lapok
nem hatnak ránk a szónoklatok
fogak és karmok ideje ez
mindenki zavaros vízben evez

R:
messze van még a szép jövő
kemény a munka kemény a kő

perverz a hivatal perverz a dal
mocskos az utca mocskos a fal
nagyot hall aki kompetens
trotli az Isten és impotens

hátamon az ásó
olajra lépek
vár rám Alaszka
tavaszra talán
oda is érek
ha nem tesznek
taccsra
üres a kassza
a malacpersely
az éhségtől visít
indulok gyalog
aranyat ásni
megnézni végre
mi van kint

hátamon az ásó
nem visz el az ÁVÓ
haladok toronyiránt
legyek hálás
a gengszterváltás
faragott belőlem
partizánt
üres kézzel
nem jövök haza
díszítheted már
lazán a fát
megveszem neked
Schwarzeneggert
idehozom Amerikát

szemem a láztól fényes
de átúszom a Nagy Dunát
hogy vehess magadnak édes
egy igényes nercbundát

szemem a láztól fényes
de idehozom Amerikát
hogy vehess magadnak édes
ha éhes vagy gépsonkát

átúszom a Nagy Dunát
idehozom Amerikát

és
nem tudom rég
miért szeretsz te még
félálomban láthatom
hanyatt fekszel az ágyamon

és
nem tudom rég
miért szeretsz te még
a csontvázam az államé
érdemérmem nincs

és
nem tudom rég
mit vársz tőlem még
mindig ugyanazt ismételed
a nyakatekert pózokat kedveled

R:
ez a műsor már egy kicsit régi
unlak, unlak, baby

én
nem vagyok gép
mit vársz tőlem még
érted fekszem a kínpadon
azt szereted hogy ha dolgozom

R:
ez a műsor már egy kicsit régi
unlak, unlak, baby

és
úgy érzem rég
ennyi untig elég
félálomban láthatom
hanyatt fekszel az ágyamon

mi szeretünk téged búcsúzzunk szépen Iván
a sztálinorgona templomi dalt kíván
Szerjózsa vidd haza Tatjána leveleit
amit tőled tanultunk az rajtunk nem segít

búcsúzzunk szépen Iván
aki elmegy az legyen vidám bye-bye
búcsúzzunk szépen Iván
neked is jobb lesz talán

mi kívánunk neked ennél is jobb helyet
téged Afganisztán még mindig emleget
nevedet őrzi örökre Grúzia
mi szeretünk téged búcsúzzunk Szerjózsa

aki élve megúszta boldogan integet
nincs itt már dolgod megtetted amit lehet
mi szeretünk téged búcsúzzunk szépen Iván
ha hazaérsz egyszer neked is jobb lesz talán